A feleséges rovat méltó beteljesülése és csúcspontja lett volna, ha Rafael méltán híres oldalboldájáról szedek össze néhány brutálisan jó képet, de ezen cikk után ünnepélyesen (és kissé színpadiasan) bejelentem, hogy ez nem fog megtörténni. A Sunday Mirror legutóbbi számában jelent meg a vele készített interjú. Női rovat lévén a történtek ellenére a fő téma Sylvie frizurája, továbbá helyenkét túlcsordul a romantika, de ez esetben talán érthető és megbocsátható. Ha lennének női olvasói ennek a blognak, ezt most neki ajánlanám:
Férje a Premier League egyik legragyogóbb csillaga, egy 4 millió fontos palotában él és ő az egyik legkeresettebb nő a TV- és modellszakmában. De a "futballistafeleségek új királynője", Sylvie van der Vaart tudja, még egy ilyen csodás élet sem tarthat örökké - ugyanis épp most gyógyul fel mellrákjából. A 32 éves Sylvie, akit a holland Cheryl Coleként emlegetnek, mára egészségesnek mondhatja magát.
A kemoterápia során elveszítette hosszú szőke haját, amit most már "pimaszul" rövidre vágva hord. Felépülésének megkoronázasa képpen pedig a hajkozmetikum-gyártó L'Oreal Proffesional a reklámarcának választotta. Sylvie - akinek édesenyja ugyancsak küzdött a mellrákkal (sikeresen) - így beszélt erről a sikerről: "Egy nőtől, aki egy fél éve még teljesen kopasz volt, nem is olyan rossz. A világ összes kincse sem ér semmit, mikor közlik veled, hogy rákod van. Ekkor te is csak egy átlagos nő vagy. Úgy ért engem a hír, mint egy bombatalálat. Gazdag vagy, vagy szegény, gyönyörű, vagy csúnya, fiatal, vagy öreg, a rák nem válogat."
Sylvie küzdelme a betegséggel 2009 áprilisában kezdődött. Szürkéskék szemei kissé fátyolosodnak, mikor visszaemlékezik:"Épp átkarolva feküdtünk Rafaellel a kanapén, mikor egy apró kis csomót fedeztem fel a mellemben. Furcsának is találtam, mert pár héttel korábban még biztosan nem volt ott. Rafa azt mondta, hogy tényleg furcsa, de biztos volt benne, hogy ilyen fiatalon még semmi problémám nem lehet. Viszont édesanyámnak is 39 éves korában jött elő a betegség, így tudtam, hogy tennem kell valamit."
Két nap múlva elment az orvoshoz és szövettani vizsgálatot kért. De még mielőtt ennek eredménye kiderült volna, drasztikus lépésre szánt el magát és egy három órás műtét keretében eltávolíttatta a csomót. "Csak azt tudtam, hogy ettől az izétől meg kell szabadulnom, nem maradhat tovább a testemben." Minden bizonnyal ez a döntés mentette meg az életét, mint közölték vele, miután felébredt a műtét után. "A férjem fogta a kezemet és csak annyit mondott, hogy a daganat nem jóindulatú volt. A sebész is elmondta, mennyire örül, hogy ilyen hajthatatlan voltam az ügyen, mert bizony ez rák. Maró fájdalom öntött el. Rafael bíztatott, hogy minden rendben lesz, leküzdjük, túlleszünk rajta."
Miután az eltávolított daganatról kiderült, hogy rák, Sylviere hat hónapos kemoterápia várt, annak érdekében, hogy maradéktalanul megtisztuljon a szervezete. "Kérdeztem az orvosomat, hogy emellett tudok-e majd dolgozni, épp egy TV-műsorban voltam zsűritag. Azt felelte, hogy manapság pazar parókákat készítenek."
Azon az estén először és utoljára Rafellel összeborulva reggelig sírtak. "Átölelt, mire én megkérdeztem: Ugye akkor is vonzónak találsz majd, ha kihullik a hajam? Nekem mindig is Te maradsz a leggyönyörűbb nő a világon - felelte." Néhány héttel később megkezdte a kemoterápiát, Rafael mellette feküdt a kórházi ágyon, miközben egy vígjátkot néztek dvd-ről. Nem sokkal ezután a haja hullani kezdett, így időpontot kért egy spéci fodrásznál, hogy borotválja tar kopaszra a fejét. Csupán egyetlen kikötése volt: takarják le az összes tükröt. "Tudtam, ha akkor meglátom magamat a tükörben kopaszon, teljesen összetörök. A füldrehullt, levágott fürtjeimet sem akartam látni. Miután fixálták a parókámat, megmosták, megszárították, végül pedig felfedték a tükröket."
Csupán nyolc héttel később jutott el odáig, hogy megnézze magát paróka nélkül is. "Vicces, hogy a legrettegettebb pillanat, amitől annyira tartasz, hogy először belenézz a tükörbe haj nélkül, igazából egyáltalán nem annyira vészes. Megkérdeztem Rafaelt, hogy szeretne-e látni engem kopaszon. Persze, úgy szeretlek, amilyen vagy - felelte, majd mikor meglátott maga előtt, csak ennyit mondott: gyönyörű vagy!" Négy éves fiuk, Damien egy szó nélkül vette tudomásul az egészet. Mint mondja:"Anyu voltam hajjal és anyu maradtam haj nélkül is."
A kemoterápia alatt Spanyolország és Németország között ingázott, hogy napi 18 órákat dolgozzon a tv-ben, a német Csillag születik műsorának zsűritagjaként. Habár voltak napok, mikor csak feküdt a kanapén, hogy összeszedje magát a kemó után. "Soha, egyetlen pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy meghalhatok." - tette hozzá. Akkoriban kezdett visszanőni a haja, mikor a műsor beindult. "Iszonyúan meghatott, mikor Damien megállt előttem, finoman megsimogatta a fejem és megkérdezte: Gyönyörű a hajad, Mami, most már boldog vagy? - A mami nagyon boldog a rövid hajával - feleltem.
A műsor ideje alat végig hordta még a parókát, de mikor már pár centisre nőtt haja, a német Szombat Esti Láz című táncos műsorban a kamerák előtt kapta le fejéről póthaját. Mint mondta, Rafael bíztatásának volt köszönhető, hogy élő műsorban is meg merje tenni. "Egyszer paróka nélkül voltam otthon, mire a férjem azt mondta: Tudod mit, imádom a rövid hajadat, sokkal jobban nézel ki így, mint póthajjal. Csak be kellene zselézned kicsit. - Kivette a táskájából a sajátját, a tükör elé ültetett és elkészítette a frizurámat. Ez volt az egyik legromantikusabb dolog, amit valaha is átéltem vele. Belenéztem a tükörbe és azt mondtam, igazad van." Nem sokkal ezután rántotta le a fejéről a parókát a műsorban - egy waltzer végén. "Kelly Clarkson A Moment Like This című számát választottam betétdalnak a tánc mellé, mivel ez egy új élet kezdete volt. A hajam minden egyes centimétere ez életet jelentette nekem. Büszke vagyok a rövid frizurámra, nem hinném, hogy valaha is hosszúra növeszteném újra."
Ez a bátor gesztus még több rajongót szerzett neki, de még ennél is többet hozott az, hogy követte férjét Londonba. Sokszor kérdezték már a brit focisták gyakori nőügyeiről. "Nem érdekel a dolog, nem gondolok rá. Ha nem bíznánk meg egymásban, akkor minek lennénk házasok? Ha pedig valamelyikünk ezzel visszaélne, utána már nem is lenne miről beszélni." Sylvie első angol karácsonya elé néz. "A karácsony mindig a közhelyekről szól: egészség, boldogság, szeretet. A legfontosabb dolog a családom, hogy élhessek és nekik élhessek."
